Sajnos az előrejelzésnek igaza volt és rettentően lehűlt az idő már az éjszaka folyamán és szakadó esőben indulunk útnak az Alagrvéra. 15 fok van. A szállásunkhoz közel van a Ponte 25 de Abril híd, és ezen megyünk át. Csak mutatóba két kép innen, hogy milyen csodás is volt az idő:
Elhagyva Lissabon külvárosait, az autópálya kihalt, szinte csak mi megyünk rajta. Az eső pedig szakad és eszében sincs elállni, reménytelen szürkeség vesz minket körbe, mind a 300 km alatt.
Gólyaföldön utazunk! Amerre csak néz az ember gólyákat és fészkeket lát, a leglehetetlenebb helyeken is. Egy magafeszültségű kábeleket tartó oszlopon 16 fészket számlálunk:
Majd elkezdődnek a végtelen parafatölgy liegetek, melyek közt virágos mezők, legelésző nyájak láthatóak. Néha egy-egy parafa fa is tele van gólyafészekkel. Lenyűgöző a táj.
Jó 100 km után, egy helyen lehajtunk az autópályáról, mert ismét tudatosul bennünk, hogy mennyire drága. Egy eukaliptusz fasoron haladunk át és az összes fa tele van több tíz gólyafészekkel. Szakad az eső és ahogy kiszállunk fényképezni, mind felszállnak a gólyák és a fejünk felett köröznek.
Vila Nova de Milfontestől kezdve a parttal párhuzamosan haladunk dél felé, de itt semmi érdekeset nem látunk útközben.
Így a mellékutakon és a sok nézelődéssel annyira eljhúzódik az utazás, hogy a 300 km-et több, mint 6 óra alatt tesszük meg. De mindegy is, mert ebben a rossz időben úgy sem lehet a kocsiból kiszállni. Viszont szerencsénk van, mert amikor Lagosba érkezünk, akkor ott eláll az eső és még a nap is kisüt egy kicsit.
Megérkeztünk az Algarvéra! És ezeknek a sziklás öblöknek csak nyugodt tengernél van átlátszó zöld vízük és csak napsütésben, kék éggel fotogének. Hogy ebből mi még kapunk-e valamit, azt még nem tudjuk.
Szia Andi, szuperek a képek! Hihetetlen ez a rengeteg gólya tömörülés. :)
VálaszTörlés