Elindulunk az N118-as úton északra. Igazából a délutáni időpont már mindenhez túl későn van, de valami jót ki fogunk még hozni belőle. Síkságokon és falvakon át autózunk és mindenfelé, amerre csak nézünk gólyákat látunk a mezőkön sétálva, a kéményeken féyzkelve, de néhol még a leglehetetlenebb helyen is, mintha túl sokan lennének és már nem találnának elegendő természetes fészekrakó helyet. Egy hatalmas tévé- vagy rádióadó tetején három helyen próbálnak a gólyák fészket rakni.
Santrarém városában landolunk, ahol sok gótikus régi templom található, eléggé szétszórtan. Végül csak a város tetejében, egy kilátóban állunk meg, mert nincs kedvünk annyit mászkálni pár templom miatt. A hőség is igencsak nagy lett és ránktelepedett egy olyan szintű álmosság, hogy legszívesebben az autóban aludnánk egyet, e pillanatban éppen kifogyott bennünk minden meghajtó erő és érdeklődés bármi iránt is.
Útközben veszünk nagyon finom friss péksüteményeket és hideg kólát, azzal próbáljuk élesztgetni magunkat. Végül pedig úgy döntünk, a maradék idő estig még elég lehet Óbidosra, inkább oda megyünk tovább.
fantastic pictures!
VálaszTörlésbest susa