Izland - 3. nap - Skógafoss, Skógar

A további utunk is üde zöld, virágos mezők és sziklafalak mellett vezet. Jobbra síkság terül el a tenger felé, balra mindig a meredek sziklák sorakoznak. Majd a Skógafoss környékén mindenütt hatalmas csillagfürt virágos rétek vannak. A vízesés parkolójánál egy nagyobb kemping van és innen előbb lépcsősoron, majd túraösvényen lehet egyre fentebb menni a vízesés ill. folyó mentén. Hosszabb kirándulásokra is lehet indulni innen. Mi is úgy indulunk neki, hogy egy órát biztosan megyünk valamerre, de aztán elkezd esni az eső. 

A második hely, ahol esküvői párt látunk (kis kínaiak), és a menyasszony a hidegben egy szál menyasszonyi ruhában áll a sárban, a koszban és sziklákra mászik a vízesés mellett fotózkodni. 

Ez a vízesés is lenyűgöz. Valamikor ez volt Izland meredek déli partvonala, és mind a Skógafoss, mint a Seljalandsfoss a valamikori tengerpartról zúdulnak le, ami a földrengések, vulkánkitörések során délebbre terjeszkedett ki. Itt 60 méterről ömlik le a 25 méter széles víztömeg. 

Mire visszaérünk a parkolóba csepereg az eső, de már a délutánba léptünk, korog a gyomrunk, ideje enni és a kemping egyetlen padjánál tartunk egy másik párral együtt, végülis esőben ülve pikniket. Itt most 11 fok van.

Ezután megnézzük Skógarban a szabadtéri néprajzi múzeumot, ahova fejenként 2.000 ISK a belépő, ami 13,30 Euro, baromi sok. Ennyit nem ér meg, de mindenáron látni akarom ezeket a fűvel benőtt házakat. Mondjuk annyiból jó ez a múzeum, hogy a házakba, iskolába, templomba és a halászati múzeumba is be lehet menni és mindent úgy lehet látni, ahogy akkoriban volt berendezve, ahogy éltek régen. 

Itt veszünk még képeslapokat is (120 ISK egy lap és 167,5 ISK egy bélyeg).