2010. szeptember 13., hétfő

Farchant környéke

Túrák a Wetterstein-hegységben/Németország, 4 nap/3. rész 

2007. június 23-án felemás idő van, hol esik, hol nem. Ma tovább alszunk. Mikor felébredek, nem tudok kikelni az ágyból. A talpamtól a fenekemig mindenem sajog, a térdeim be vannak dagadva, még a derekam és a karjaim is fájnak. Minden mozdulat egy küzdelem. Csak nevetni tudok magamon, úgy mozgok mint a Terminátor (vagy mint a Godzilla?), mindezt lassított felvételben. M. sem csinálja másképp. :-) Ma csak lustálkodunk.

Farchant

Délben elmegyünk autóval Farchantba (a legújabb szerelmem ez a falu), ahol egy picit sétálunk, majd egy titpikus bajor étteremben eszünk. Nagyon tetszik a hangulata és az étel is mennyei finom. M. valami szószos gombát eszik zsemleknödlivel, én meg egy hatalmas serpenyőben kapom az óriási adag sajtos, pirított hagymás nokkedlit. Ebéd után Garmischba megyünk, ott is sétálunk vagy egy órát, már kisüt a nap is, benyomunk még egy fagyit is, pedig már nincs neki hely.


Aztán hazamegyünk. Kicsivel később úgy döntünk, hogy minden fájdalmunk ellenére tennünk kell még egy nagy sétát, hogy kicsit kidolgozzuk az izomlázat az izmainkból, hátha holnap túrázunk még egy nagyont. Így elsétálunk a Loisach folyó mentén a 4 km-re fekvő Farchantba, majd vissza.


2007. június 24-én korán kelünk, összepakolunk, kifizetjük a szállást. Még mindig nehezünkre esik a járás. Gyönyörű napos idő van, de ebből ma már nem lesz Alpsitz-Ferrata, ahhoz nagyon merevek vagyunk. Ismét Farchantba megyünk. Onnan pedig elindulunk egy réten át az erdő felé és kiválasztunk egy rövidnek és egyszerűnek látszó erdei körutat.


Egyikkedvenc képem, az imádott hegyekkel: jobbra előle a Vorderer Waxenstein, mögötte a jobb felső csücsükben kikandikáló hegy a Zugspizte:



Előbb meredeken megyőnk felfelé, most is fáj minden lépés, majd egy vadviráhgokkal teli rétet szelünk keresztül, és végül egy kis tóhoz érkezünk. Ott tízóraizunk. Majd a tanösvényen megyünk tovább a Werdenfelser-vár romjaihoz, ahonnan az egész környéket be lehet látni. Visszafelé, amint a réten menetelünk, egyszercsak szembejönnek barátaink velünk, akikkel két nappal korábban együtt vacsoráztunk. Micsoda véletlen. Váltunk pár szót, majd beülünk az autóba és hazautazunk. Hát ennyi volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről