(M)ex-ikó

Hazaérkezés

2009.11.29.

Itthon vagyunk.

Hulla fáradtan, mert a repülőn egy percet sem tudtunk aludni.

Már vagy 30 órája ébren vagyunk, a frankfurti várakozás és hazakeveredés már gyötrelem volt. Vicces, hogy a repülőn az előttünk lévő sorban ült egy magyar pár, akiket megszólítottam és kiderült, hogy az index fórumból már ismernek engem. Jó érzés volt.

Iszonyatos szennyes hegyek tornyosulnak az előszobában és kupleráj! :-)

Hoztunk haza fehér homokot, rengeteg kagylót (igazán nagyokat nem, mert nem szabad), vettem két maja stílusú ezüstékszert, amik gyünyürőek, és csak apró emlékeket. Amerre jártunk sehol sem voltak árusok, hetekig még egy képeslapot sem bírtunk venni sehol, csak a romokról lett volna, de az is bélyeg nélkül.

Minden szuper volt. Felmásoltam a gépre a kb. 3000 fotót. Fogalmam sincs, mikorra leszek kész a feldolgozásukkal és a beszámolómmal. Ezekre egy kicsit várnotok kell. A munkabeosztásom az asztalon hever, de a mai napon még nem akarok idegbeteg lenni, majd csak holnap délután szándékozom megnézni.

Másnap

Voltunk bevásárolni...hát brutális volt nagykabátot felvenni a 40 fok után.

A szúnyog- és főleg a sandflycsípéseket valószínúleg még Karácsonyig vakargatjuk.

Már Mexikóban is mindenütt volt karácsonyi dekoráció.

A repülőn megint brutális volt hazafelé a klíma, alaposan megfáztam, de már bevettem mindent és iszom folyton a teát, így úgy látszik, sikerült visszafolytanom még időben a nagy náthát.

Élmények

Vagyis benyomások....

Sajnos az első három napban, ahol strandolni akartunk és az utolsó hétben is, ahol a meztelen parton voltunk, állandóan esett az eső. Közte, a körutazás alatt meg 40 fok volt. Velencére és az idei osztrák nyaralásra gondolva, az időjárással valóban nincs szerencsénk. V-ék azt mondták, hogy Mauritiuson jó idő volt, míg mi meg nem érkeztünk, mi vagyunk az okozói, így nem jönnek velünk többet nyaralni. :D

Az emberek kedvesek voltak, a sok katonai ellenőrző pont kellemetlen volt, néha feltúrták a bőröndöket is.

Sajnos az első napokban felfáztam egy barlangban és nem volt gyógyszerem, mert pont azt itthon felejtettem, de megoldottuk ezt is...

A nyaralás alatt egyszer sem fájt a fejem (itthon egy héten minimum 3x).

Az első két nap idegessége után lementem valahova nullára, és az egész nyaralás alatt egy hihetetlen nyugalom, nálam nem is ismert lelassultság volt rajtam és mindent élveztem, végig jó hangulatom volt.

Rengeteget kajáltunk, inkább hízókúra volt ez a nyaralás, mint normális étkezések sora. :-)

Minden nap reggelire a szállodákban rántotta volt babkrémmel és minden reggeli után sorban rohantunk a vécére, de ezen kívül napközben nem volt hasmenésünk.

A szúnyogokat nem lehet kivédeni, totálisan kidekoráltak minket, több száz piros ponttal vagyunk tele, szerintem karácsonykor is vakarózni fogunk még.

A másik párral jól kijöttünk, leszámítva pár apróbb vitát és a srác még sokkal rosszabb, mint én, akaratosság és önfejűség terén (azt hittem nálam akaratosabb ember nincs). Néha nagyon bunkó volt, de nem szándékosan, hanem mert ez neki úgy volt normális (ezekről majd később külön írok még). Ha nagyon agyunkra mentek, különváltunk, de a végére meg egész jól összeszoktunk, szóval a viták is inkább az elején voltak.

Most kérdezte egyik barátnőm e-mailben, hogy (idézem):

"...kíváncsi vagyok, azt mondod-e, hogy megérte egy évet várni az útra (én erre tippelek) és kihúzni Görögo. nélkül, vagy azért hiányzott Görögo. de gondolom, ez hatalmas élmény volt minden tekintetben!"

Válaszolm: Megérte az egy év várakozás. Annyira nagy élmény volt, hogy bevallom, mindketten megbántuk már, hogy megvettük jövöre a repülőjegyeket Athénba, ha nem lenne ez, máshova mennénk nyaralni, újat felfedezni. Ilyen helyre nem szabad két hétre menni, napokba telik, míg az ember átáll az időeltolódás miatt. A 3 és fél hét nagyon ideális volt e tekintetben.

Legnagyobb élményeim:

1. Cenote Ik Kil: egy nagy kerek lyuk, kb. 30 méter ármérőjű és 50 méter mély, benne nagyon kék víz, belógó liánok, vízesés.

2. A három cenote Cuzama közelében, amiről még soha senki sem írt, és kis síneken lovaskocsi húz a dzsungelen át…hatalmas élmény volt. A három cenote egyedi.

3.Uxmal romvárosa volt számomra az összes közül a leglenyűgözőbb!!!

Látott állatfajták

Ezen állatokat sikerült látnunk Mexikóban:

Erre a kígyóra léptem majdnem rá Uxmalban:

Mérges, de emberre nem veszélyes (drymobius margaritiferus)

Egy különösen ritka ráját láthattuk a Playa Sonrisa mólójáról:

Neve: aetobatus narinari

Arbea Alba (fehérkócsag): őt láthattuk mindenütt az egész Yucatánon:

Ezt a „minitukán” fajtát (pteroglossus torquatus) láttuk Chicannában:

Ezt a helyes pofát (yucatan squirrel) pedig Chichen Itzában, és a Playa Sonrisán:

A bőgőmajmokat Palenquében láttuk:

Ezt a fajtát pedig (howler monkey) Calakmulban:

Láttunk még kanalas gémet, ibiszt, pelikánt, flamingót, krokodilt...