Salzburger Land 4.

2009. június 18.

A második napfényes remek nap. 7:30-kor kelünk és a 9:30-as felvonóval megyünk fel (7 euro/fő csak fel) a kapruni Maiskogelre (1540 m). Innen egy nagyon meredek ösvény indul el felfelé, az Alexander Enzinger Weg-hez. Ez egy hosszú vándorösvény több hegy gerincén fel-le kígyózva. Körülöttünk meredek alpesi mezők virágzanak ezer színben és a zöldellő mezőket a hófedte, fehér hegyek látványa zárja le. Mire a hegygerincre felérünk, már teljesen kimerültünk, de ott reméljük az interneten kikeresett egyszerűbb via ferratat, amihez magunkkal cipetük az egész ferratás felszerelésünket is. Sajnos az egész út során egy méter ferrata sincs, ami által okozott csalódásunkon csak a csodálatos táj látványa tud enyhíteni.  

Encián

Még a gerinc mentén is minden zöld, sehol egy szikla, jobbra és balra is egyidejűleg le lehet látni a két párhuzamos mély völgybe, vízesésekre, tavakra, hófoltokon átszaladó mormotákra, felettünk köröző hatalmas ragadozó madárra. Lenyűgöző. 

Egyszer csak elérjük a hóhatárt, ahol a havat „legelésző” birkacsapat látványa fogad első élményként minket.

Innentől kezdve állandóan keskenyebb-szélesebb hófedte részeken kell átkelnünk, ami nagyon veszélyes, mert ezek a hórészek mindig nagyon meredekek és alattuk patak folyik, ha beszakad a hó, a hó alatti üregben gyorsan lefelé zubogó patak magával sodorná áldozatát lefelé a hegyről. A hó felülete koszos, saras és tele van birkaürülékkel. Ez már nem olyan szép látvány, mint az előbb leírtak. 

Néha ilyen meredek havon kell átmenni a vízesés felett:

Encián

Egy idő után elérjük a sípályákat, ahol már nem látható az ösvény, a végtelenségig kell gyalogolni a hóban felfelé, ami nagyon megerőltető. Még vagy 150 méter szintkülönbség lehet hátra, amikor már alig van erőm felfelé vonszolni magam a tucskos hóban, de muszáj felmenni a Kitzsteinhorn alatti Alpincenterhez, különben gyalog kell lemennünk vagy 1500 méternyi hegyről, így meg lemehetünk felvonóval, aminek állomástól még így is 4 km-re parkol az autónk. Az Alpincenternél indul még egy libegő is a sípályákra, ahol még most is síelnek. Mi megvesszük a jegyet lefelé, fejenként 13,80 Euro (pokoli drága). 

Fotó az Alpincentertől visszafelé, balra látható messze az utolsó alacsony hegy, az a Maiskogel, onnan mentünk végig a felette agasodó zöld hegygerinceken, ideág, ahonnan a fotó készült:

Lemegyünk az első állomásig, ahol már elhagytuk a hó hazáját és ezer patak és vízesés vesz körül. Ott át kell szállni egy újabb felvonóra, ami levisz a kapruni völgybe. Ott nem találjuk a buszmegállót, így nekivágunk gyalog az útnak. Szerencsére rövid gyaloglás után elérünk egy buszmegállót és hamarosan jön is a busz (2 Euro/fő), mely elvisz a Maiskogelbahn állomásához, ahol az autónk parkolt egész nap. Hazafelé úton a nagy zell am see-i ipari parkban lévő „Mekinél” jól bekajálunk. Itt rengeteg üzlet (bútor, élelmiszer, ruha, cipő stb.) található. A szálláson ma nem akar jönni egy csepp meleg víz sem a zuhanyból. A tulajék megpróbálnak minden lehetségest, de nem jönnek rá az okára,mert a többi csapból mindenütt jön meleg víz. Éppen felajánlja, hogy zuhanyozhatok lent nála, amikor mégis csak folyik nálunk is a meleg. 

2009. június 19.

Mára már rossz időt mondtak, így nem is terveztünk nagy hegyi túrát, ezért alhattunk is kicsit tovább. Úgy döntünk, hogy felmegyünk a Großglockner úton Fuschig, onnan 

pedig egy mellékúton az elhagyatott Bad Fusch-ig, majd onnan teszünk meg egy kisebb hegyi kirándulást. De ennek a Bad Fuschnak a környéke nem tetszik nekem, meg az sem, hogy teljesen beborult az ég, és ismét 16 fok van csak. Mikor elindultunk, még sütött a nap. Hazaugrunk a közeli szállásra, jobban felöltözni és strandholmikat összeszedni, hátha kedvünk támad valamelyik környékbeli termálfürdőhöz. Végül aztán Lofer felé indulunk, de az úton végig szakad az eső. Lofernél több Klamm (hasadék) is van, amik a reklámprospektusok szerint nagyon szépek. A szakadó eső miatt a Lamprechtshöhle-t választjuk, mely egy zárt barlangrendszerben folyó kis patak és labirintus, kiépített gyalogstégekkel. belépő 3,80/fő. Jó időtöltés eső idejében, de sajnos túl rövid program. 

Utána visszaindulunk és útközben betérünk Saalfelden nagy bevásárlóközpontjába az Intersparnál, ahol végignézegetjük az üzleteket és veszünk is pár leértékelt sportcuccot. Ezzel el is megy sok idő. Útközben még bevásárolunk a szokott helyen pár kaját, a délután hátralévő részét társasjátékkal, tévézéssel, evéssel töltjük. Elhatározzuk, hogy a rossz időben nem ülünk itt másnap a szobában, inkább hazautazunk egy nappal korábban, még ha ki is kell fizetni azt az egy napot. De nem kell. A tulaj nagyon korrekt számlát ad, 5 éjszakára 164 Eurot fizetünk összesen (ebben benne az üdülőhelyi díj és napi plusz 4 darab zsemle ára is).