2010. szeptember 3., péntek

Gaistal

Minden évben hagyomány nálunk december urolsó napjaiban, egy napra leugrani a havas hegyekbe, csak úgy – magunkba szívni az érzést.

2008. december 30. Gaistal
Ma fél 8-kor kellett keléni, hogy időben odaérjünk a hegyekbe, hogy legyen időnk egy hosszú sétára és egy kiadós szánkózásra is. Minden jól is ment addig, amíg elértük az autóáélya kimenetét Eschenlohe-nál, ahol egy sávos útba torkollot három sáv és egy óra hosszán vánszorogtunk a dugóban, majd le Scharnitzig is még vagy egy órát, így a tervezett 10 óra helyett, csak fél 12-re érkeztünk meg és sehol sem lehetett parkolót találni. Végül fizetős parkolóba álltunk be (4 Euróért) és elindultunk a Gaistalba sétálni. Most hegynek felfelé mentünk, amiben az nem tetszett, hogy a rengeteg ruha alatt (ami rajtam volt) bazira kiizzadtam a felfelé menetben. Amúgy csak - 6 fok volt. A völgyben pedig sötét volt, mert a nap nem sütött be a szűk sziklahasadékba, így nem volt olyan szép a hó sem, meg a félig befagyott patak sem, fény nélkül. Hamar ráuntam. Valahogy nagyon hisztis napom volt, szegény páromnak agyára is mentem.


Aztán menni akartunk szánkózni, de ott végképp nem volt parkoló, így elmentünk a közeli Seefeld-be, ami egy síparadicsom. Hát ott meg bolondok háza volt, annyira sok ember volt mindenhol, az utcán, a pályákon, a parkolók itt is tele voltak, totál tömeghisztéria volt.


Visszafordultunk Kreith-ba, és szerencsénkre lett egy üres parkoló a sípályánál, ahol rögtön ki is béreltünk egy szánkót (4 Euro egy egész napra) és mivel már majdnem 3 óra volt, nem érte meg napos bérletet venni a felvonóra, mert az 18 Euro lett volna, hanem 16-ért vettünk (fejenként) jegyet, kétszeri felvonózásra. Na, nem nagy a különbség ebben sem. A sípályával egyben van a szánkópálya, csak az utóbbi az erdő gyalogösvényén megy és nagyon kanyargós, meg hepehupás. A két szánkózás szuper volt, nagyokat nevettünk és szétáztunk a felspriccelő hótól. A fenekünk is nagyon megfájdult, mert a nagy hullámos hepe-hupákon akkorákat ugrott a szánkó, hogy csak úgy csattantunk rajta, amikor a levegőből visszaestünk rá. Hazafelé még ettünk egy Mekiben Garmischban és majd leragadó szemekkel indultunk haza a 100 km-es útnak, de sajnos ekkor is két dugóban volt részünk. Másnap Felső-Frankországba utaztunk párom nővéréhez szilveszterezni.

Pár fotó 2007. december 29-ről, ugyanonnan:








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről