2010. Február 8-11.
Megjöttünk. Nagyon jó volt. Hétfőn már nem csináltunk semmit, mert sötét volt, mire odaértünk. Havas volt a táj, de nem volt friss hó, a fák már kopaszok voltak, és a tájon is csak koszos lenyomott hó volt. Elfoglaltuk kedvenc szálláshelyünket, ahol most harmadszor voltunk.
Kilátás a konyhából:
Kilátás a hálószobából:
Kedden szerencsénk volt, mert hétágra sütött a nap és nagyon kék volt az ég, minél délebbre heladtunk a hegyekbe, annál több és szebb hótakaró fogadott.
Alpspitze, amit már megmásztunk a csúcsáig:
Itt még patak az Isar-folyó:
Kicsit duzzattabb:
Ezeket a helyeket már mind ismerjük, de valahogy szerelem ez a vidék és sosem lehet beleunni. Egy hatalmasat sétáltunk (3 órát) a Sylvenstein-víztározó tó déli nyúlványa körül egy erdei úton. Itt volt egy fura fazon, aki egyedül behajtott az erdőbe az ösvényre egy dzsippel és megállt. Tökre féltem, hogy valami gyilkos és hátbalő minket (tudom, túl sok ilyen filmet nézek). Mikor visszafordultunk és jó fél órával később ismét elhaladtunk a helynél, még mindig ott ácsorgott és mobiltelefonált. És valami cuccot hordott az erdőbe. ??? Nagyon rossz érzésem volt.
Este moziban voltunk Partenkirchenben, és megnéztük a hegymászós filmet (Nanga Parbat), amiről mindketten olvastuk Reinhold Messner könyvét.
Este mégegyszer sétáltunk a faluban egy nagy kört.
Erdei út, farakásokkal:
Minden nap vittünk két nagy termoszban forró teát magunkkal, ami útközben nagyon jól jött és az apartmanunkban tudtunk főzni egy nagy adag (két napra elegendő) bolognait is.
Most a harmadik apartmanban voltunk, amiben eddig még nem, ez is nagyon szép. Most már mindegyiket ismerjük a házban.
Szerda reggel esni kezdett a hó, de nagyon apró szemcsékben, így hiába, hogy egész nap esett, talán csak 5 centi új hó volt. Ezen a napon már hidegebb volt nap nélkül és a szél is erős volt. Az egyik alpesi tónál (Eibsee) voltunk, ahol 11 km a tó körül az út, ezt jó 2 óra alatt lehet körbesétálni. Ismét nagy élmény volt. Itt voltunk műr nyáron gyalog, biciklivel, napfényben, esőben, fürödtünk is már benne, voltunk fél méteres nagy hóban és most kisebb hóban.
A hó nem állt el az éjjel sem, de akkor is csak tíz centi esett, bár ma is esik megállás nélkül és most már erősebb. Itt Münchenben több esett, mint ott. Ma a kicsekkolás után másfél órát sétáltunk a Loisach patak mentén (ma már mínusz 8 fok lett) és utána megebédeltünk rendesen egy bajor étteremben, Farchant nevű településen, (itt már többször is ettünk – jól főznek) ahol a kaja finom és kiadós volt és koradélután hazajöttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!
Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.
Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről